La Digue – A Seychelle-szigetek kerékpáros paradicsoma
- Cinti
- szept. 17.
- 5 perc olvasás
A Seychelle-szigetek egy igazi gyöngyszem az Indiai-óceánon, a tökéletes trópusi paradicsom, ahol a türkizkék víz és a hófehér homok találkozik a gigantikus gránitsziklákkal. A szigetcsoport 115 szigetből áll. A főbb, lakott szigetek közé tartozik a legnagyobb, Mahé, ahol a főváros, Victoria is található, amiről a beszámolómat itt találod. Mahén van a nemzetközi repülőtér, és a legtöbb szálloda és turista is. A második legnagyobb sziget Praslin, mely a világ egyik legszebb strandjával, az Anse Lazio-val büszkélkedhet, és otthont ad a UNESCO világörökségi listáján szereplő Vallée de Mai természetvédelmi területnek a Coco de Mer pálmákkal. Az idő szűke miatt, amit itt töltöttünk, sajnos nekünk ez kimaradt. De a Seychelle-szigetek igazi ékszerdobozának sokan a negyedik legnagyobb, de egyben legnyugodtabb szigetet tartják, La Digue-t, amit kerékpáron fedeztünk fel. Erről szól most ez az írásom.
Hogyan juthatsz el ide?
A legegyszerűbb és legolcsóbb módja saját szervezés keretein belül a Cat Cocos vagy Cat Rose kompjával Mahéról. Érdemes összehasonlítani az árakat, amik alapvetően a direkt és a partner szolgáltató honlapján nagyon hasonlóak, de különböző promóciók lehetnek amikkel tudsz spórolni. Másik opció, ha valamilyen szervezett útra fizetsz be, pl. a GetYourGuide oldalán. Ezek sokszor tartalmazzák a transzfert Mahén belül, valamint a bicikli bérlést is La Digue-n. Az első opció olcsóbb, de neked kell megoldani a kikötőkbe való eljutást, míg az utóbbi ilyen szempontból kényelmesebb, mert mindent megszerveznek helyetted, Neked csak a jó helyen kell lenned az előre megbeszélt időben. Azt fontos megemlítenem, hogy ezek a kompos utak elég problémásak tudnak lenni, ha tengeri beteg szoktál lenni. Amikor mi voltunk, akkor óriási hullámok voltak oda és visszafele is, többen rosszul lettek. Ezt vedd számításba!
La Digue-ről
La Digue olyan, mintha megállt volna az idő. Autók helyett a helyiek és a látogatók is biciklikkel közlekednek, ami egy egészen különleges, nyugodt hangulatot kölcsönöz a helynek. Az utunk tartalmazta a kerékpárbérlést is, így érkezés után nem sokkal már tekertünk is az első célpontunk irányába. Mivel az opciók korlátozottak voltak, ezért a végén nekem sajnos egy lélekvesztő, zajos bringa jutott. A kényelmesebbek tudnak, persze magasabb áron, elektromos bringát is bérelni. Ez különösen jól jöhet az emelkedősebb szakaszokon.
A sziget nyugati partján található fő település, La Passe, nyüzsgőbb, de még így is megmaradt a kisvárosi bája. A keleti part viszont sokkal elszigeteltebb, és inkább a túrázók paradicsoma. Ez a sziget egy igazi menedékhely, tökéletes a pihenésre és feltöltődésre. Mahéhoz képest jóval békésebb, hiszen nincsenek autók.
Anse Source d'Argent
La Digue leghíresebb és a Seychelle-szigetek legfotogénebbnek tartott partja az Anse Source d'Argent. A neve is sokatmondó: „ezüst forrás öböl”. Az itt található gránit monolitok az évmilliók során a szél és a víz eróziójának köszönhetően nyerték el különleges formájukat, és a naplemente idején lenyűgöző színekben pompáznak. A szervezett útnak, amin részt vettünk, része volt a belépő a L'Union Estate ültetvényre is, ahol ez a partszakasz található. A belépő 150 SCR/fő (kb. 3500 Ft). Ez a rész önmagában is megéri, hogy körbenézzünk, ugyanis még ma is kókusz és vanília ültetvényként funkcionál. Találhatunk itt óriásteknősöket is, illetve itt van a Roche L'Union, ami egy hatalmas, mintegy 700 millió éves gránitmonolit. Mivel ez sík terep volt, jó bemelegítés volt itt körbetekerni és csak átérezni a helyi vibe-ot. Nagyon vártam, hogy láthassam a híres Anse Source D'Argent tengerpartot, azonban be kell valljam, hogy csalódás volt. Nyilván az, hogy rengetegen voltak ott és apály időszaka is volt, nekem sokat rontott az élményen. Gyönyörű a hely, amit különösen a légi felvételeink adnak át, és valóban képeslapokra illik, viszont ezen a szigeten egyértelműen egy másik partszakasz lett a kedvencem.
Más partszakaszok
Az idő szűke miatt választanunk kellett, hogy merre megyünk tovább. Azt tudtuk, hogy a nyugati part mentén erősek az áramlatok, ezért úszásra nem mindenkinek és nem mindig ideális, pancsolásra viszont jó, ha nem zavarnak a nagy hullámok. Anse Cocos vagy a Grand Anse volt nálunk a terítéken, végül az utóbbi mellett döntöttünk. Ide a bicikli út már közel sem volt sétagalopp. Meleg és párás volt az idő, sütött ugyan a nap, de a dzsungelnek köszönhetően javarészt árnyékos terepen tekertünk. Nagyobb szintemelkedések voltak erre, ami az én lélekvesztő, kölcsönzött bringámon (na meg rajtam is) kifogott. Volt, ahol toltam a bringát, míg máshol lefele száguldoztam a leejtőkön. Ettől függetlenül élveztem, de annyira nem bántam, mikor leparkoltunk a beach bar mögött. Ez a part maga volt az érintetlen paradicsom a természet szelídíthetetlen vadságával. Letelepedtünk a homokba egy pálmafa alá és csak élveztük a pillanatot. Amikor itt jártunk óriási hullámok voltak, jó úszóknak még oké volt a part közelében, de gyerkőcöknek már ott sem annyira. Alig voltak rajtunk kívül, így olyan volt, mintha a miénk lenne az egész part. Ez lett a kedvenc helyem a szigeten.
Innen az Anse Cocos kisebb dzsungel túrával megközelíthető, bringával nem lehet oda eljutni. Ha van időd, érdemes elmenni oda, mert gyönyörű az a rész is.
Visszaút Mahéra
Az egész napos tekerés, napsütés, meleg és pára, plusz a hátizsákjaink eléggé leszívták az energiánkat, így amíg a komp indulására várakoztunk, beültünk a The Black Bull Café and Bar teraszára meginni egy jegeskávét. Szuper dizájnja volt a helynek és nagyon hangulatos volt, ha lett volna időnk, akkor szívesen vacsiztam volna itt. A jegeskávé olyan földöntúli erőt adott nekem és Ádinak is, hogy utána belevetettük magunkat az ajándékbolt forgatagába. Szerettünk volna valami apróságot vinni haza magunkkal, ami erre az élményre fog emlékeztetni, ha otthon ránézünk. A hazaút a komppal, ha lehetséges, meredekebb volt, mint odafele. Az óriási hullámoktól még az én gyomrom is liftezett, mintha hullámvasúton ültünk volna. Egész napos program volt, a reggel 8 órai komppal indultunk és a délután 5 óraival mentünk haza. Besötétedett, mire Mahén kikötöttünk és beültünk a transzfer buszunkba. Ragadósan, fáradtan, lepirulva, de ezernyi élménnyel gazdagodva zötykölődtünk az apartmanunk felé.
Összefoglaló
Mindent összevetve La Digue-t nem szabad kihagyni, ha erre jársz! Nagyon örülök neki, hogy bele tudtuk illeszteni a menetrendünkbe. Mivel későn kapcsoltunk, ezért szervezett kirándulás keretein belül látogattunk el ide. Bakancslistás tipp: Ha jó előre (min.2 hét) megveszed a kompjegyeket és magad intézed az egész utat, sokat spórolhatsz. Az Anse Source d'Argent és az ültetvény, L'Union Estate, ahol található szintén alap program, bár elképzelhető, hogy nem teljesen olyan lesz az élmény, ahogy elképzeled, hiszen rengetegen jönnek ide napi szinten. Érdemes eltölteni a szigeten 1-2 napot úgy, hogy itt foglalsz szállást. Akkor a híres tengerpartot is meg lehet látogatni még kevésbé forgalmas időszakban, illetve kényelmes tempóban szó szerint körbe lehet tekerni a szigetet meglátogatva több, kevésbé forgalmas, de annál lélegzetelállítóbb partszakaszt. Jó szívvel ajánlom a Grande Anse partot is, ha egy kis nyugalomra vágysz és élvezni szeretnéd a Seychelle-szigetek vad szépségét.
Köszönöm, hogy elolvastad!
Ha van kérdésed, írj bátran kommentben vagy üzenetben! Ha pedig Te is szívesen átélnél egy hasonló kalandot, az utazási tanácsadás szolgáltatásaim pont neked valók.
❤️ Ha tetszett ez a cikk, nyomj egy szívecskét, oszd meg másokkal, és...
👉 Itt tudsz időpontot foglalni a tanácsadásra.
📩 Az oldal alján pedig iratkozz fel a hírlevélre, hogy ne maradj le az új írásokról!
Kalandra fel! 🌍
Hozzászólások